Projektek
Itt szeretném leírni egy-egy képsorozat történetét, kialakulását.
Általában a természet formavilágából merítek, majd folyamatosan átalakítom, átszűröm.
Kriszta-Marcsi projekt, 2023.07.
Farkas Krisztina szobrász barátnőmmel inspiráljuk egymást egy játékkal.
2×9 héten át minden vasárnap este “leülünk” együtt- az online térben, és a következő zajlik:
egyikünk levesz egy könyvet a polcról, a másikunk pedig mond egy oldal- és egy sor számot.
A formátum adott: 15×15 cm, illetve térben még 15 cm-t kap Kriszta, aki vázlatokat mintáz meg.
Hihetetlen, milyen sorok jönnek ki.. nagyon jókat szórakozunk a véletlen jött tanácsokon, amelyek mintha titkos üzenetet kapnánk, általában jól be is találnak..
Pl az első ilyen: a jeles kezdetnél Krisztánál ütöttünk fel két könyvet ( az első alkalom mindig más, ezért egy kicsit át is szabtuk az idézeteket, de csak a többes szám első személy a miénk.
Mivel 2×9= 18, ezért a 18. oldal 9. sorát vettük alapul mindkét könyvben.
Fekete István: Kele, Vuk
“ Látom, azt akarja mindenki, hogy én beszéljek…”
Gorkij: Az anya
“ Mindenki úgy él, mint más emberek, ő meg akár egy szerzetes”
Ezt mi magunkra alakítottuk, hiszen kevésbé vagyunk reflektorfényben a szegedi képzőművészet terén;
“ Mindenki úgy él, mint más emberek, mi meg akár egy szerzetes.
Látjuk, azt akarja mindenki, hogy beszéljünk.”
Épp szept. 24-én választjuk ki az első tömb utolsó idézetét.
Kavicsok
Mindenkivel előfordult már, hogy elragadta egy-egy kavics formája, mintázata, tapintása.
Minden utazás alkalmával viszek haza magammal emlékbe.
2019 őszén Le Havre-ba utaztunk egy kiállítás kapcsán szegedi barátaimmal.
Judit, az ott élő barátnőnk is szeret az Északi-tenger partján időzni, ezért minket is elkísért oda.
Szebbnél szebb kavicsokat találtam, gyönyörű mintázatokkal.